1 Ezt mondta az Úr Mózesnek:
2 "Szólj Izrael fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha majd eljuttok arra a földre, amelyet lakóhelyül adok nektek,
3 s égõáldozatot akartok bemutatni az Úrnak, vagy nagy vagy kis állatból véres áldozatot, fogadalom teljesítésére, önkéntes adományként, vagy ünnepi áldozat gyanánt, hogy kellemes illatul szálljon fel az Úrhoz,
4 az, aki áldozati adományt ajánl fel az Úrnak, hozzon ételáldozatnak egy tized (efa) lisztlángot egy negyed hin olajjal meghintve.
5 Az égõ- vagy véres áldozathoz hozzátartozó italáldozat céljára minden bárányra egy negyed hin borról gondoskodjék.
6 De koshoz ételáldozatnak két tized (efa) lisztlángot adjon; egy harmad hin olajjal meghintve,
7 italáldozat céljára meg egy harmad hin bort; így hozol kellemes illatú áldozatot az Úrnak.
8 Ha ellenben egy fiatal marhát ajánlasz fel égõ- vagy véres áldozatul fogadalom teljesítésére, vagy a közösség áldozataképpen az Úrnak,
9 akkor a fiatal állat mellé ételáldozatnak három tized (efa) lisztlángot hozzál; egy fél hin olajjal meghintve
10 és egy fél hin bort italáldozatnak, ez lesz kellemes illatú égõáldozat az Úrnak.
11 Ilyen módon kell eljárni minden marha, minden kos minden bárány és minden kecske esetében;
12 a feláldozásra szánt (állatok) számának megfelelõen járjatok el minden egyes esetben, bármennyi lesz is.
13 Minden e népbõl való alkalmazkodjék ilyenképpen ezekhez az elõírásokhoz, ha kellemes illatú égõáldozatot akar bemutatni az Úrnak.
14 S ha idegen tartózkodik köztetek, vagy a nemzedékek során körötökben él valaki és kellemes illatú égõáldozatot hoz az Úrnak, amint ti teszitek, úgy tegyen õ is.
15 Egy és ugyanaz a szabály vonatkozik rátok és a (köztetek) tartózkodó idegenre; a szabály eljövendõ nemzedékeiteknek is szól, minden idõre; az idegennek ugyanazok a kötelezettségei az Úrral szemben, mint nektek.
16 Ugyanaz a törvény és ugyanazok a rendelkezések kötelezik a köztetek élõ idegent is."
17 Ezt mondta az Úr Mózesnek:
18 "Szólj Izrael fiaihoz, és mondd meg nekik: Ha eljuttok arra a földre, amelyre el akarlak vezetni benneteket,
19 amikor esztek a föld kenyerébõl, adjatok az Úrnak ajándékot.
20 A kemencéitekbõl kikerülõ elsõ cipókból ajánljatok fel egyet ajándékképpen; ahogyan a szérûrõl adjátok az ajándékot, úgy ajánljátok fel.
21 Kemencéitek elsõ cipóiból hozzatok ajándékot az Úrnak nemzedékrõl nemzedékre.
22 Ha tévedésbõl vétkeztek, s ezek közül a parancsok közül, amelyeket az Úr Mózessel közölt, valamelyiket nem tartjátok meg
23 [ha valamit abból, amit az Úr Mózes által parancsolt attól a naptól kezdve, hogy az Úr parancsokat adott és azután nemzedékrõl nemzedékre],
24 akkor feltéve, hogy a közösség tévedésbõl követett el valamit, mutasson be az egész közösség egy fiatal bikát kellemes illatú égõáldozatul az Úrnak a hozzátartozó étel- és italáldozaton kívül - pontosan az elõírás szerint -, továbbá egy kecskét engesztelõ áldozatul;
25 ezzel a pap oldozza fel Izrael fiainak egész közösségét. Így bocsánatot nyernek, mivel csak tévedés történt, s mert tévedésükért áldozati ajándékaikat égõáldozatul, s az Úr elõtt engesztelõ áldozatul bemutatják az Úrnak.
26 Izrael fiainak egész közössége bocsánatot nyer és a körükben élõ idegen is; mert a tévedés az egész népé.
27 Ha azonban egyetlen személy vétkezik tévedésbõl, akkor egy esztendõs kecskét hozzon engesztelõ áldozatul,
28 hogy a pap az engesztelés szertartását elvégezve feloldozza azt a személyt, aki az Úr elõtt tévedésbõl hibát követett el; így bocsánatot nyer.
29 Az Izrael fiai közül valóra és a körükben élõ idegenre ugyanaz a törvény vonatkozik, föltéve, hogy tévedésbõl tesz valamit.
30 Az ellenben, aki szándékosan tesz valamit, akár a népbõl való, akár idegen, káromolja az Urat; az ilyet ki kell a népbõl zárni.
31 Mert megvetette az Úr szavát, s áthágta parancsait; az ilyet egészen ki kell irtani: viselje bûnét."
32 Amikor Izrael fiai a pusztában voltak, rajtakaptak egy embert, amint szombati napon rõzsét szedegetett.
33 Akik a rõzseszedésen rajtakapták, Mózes és Áron, s az egész közösség elé vitték,
34 és õrizet alá helyezték, mert nem volt határozat, mi történjék vele.
35 Az Úr azonban ezt mondta Mózesnek: "Halállal kell büntetni az embert, a táboron kívül az egész közösségnek meg kell köveznie!"
36 Tehát az egész közösség kivezette a táboron kívülre és agyonkövezte, ahogy az Úr Mózesnek parancsolta.
37 Ezt mondta az Úr Mózesnek:
38 "Szólj Izrael fiaihoz, és mondd meg nekik: Köntösük csücskeire csináljanak bojtokat õk és utódaik, s minden bojtot erõsítsenek bíborlila zsinórra.
39 A bojtok ezt jelentsék nektek: ha rájuk tekintetek, emlékezzetek az Úr parancsaira, hogy azok szerint járjatok el, ne szívetek és szemetek vágyait kövessétek, s így hûtlenségbe essetek.
40 (Azért kellenek), hogy eszetekbe jusson: igazodjatok parancsaimhoz, s így legyetek szentek Istenetek elõtt.
41 Az Úr vagyok, a ti Istenetek, aki kivezettelek benneteket Egyiptom földjérõl, hogy Istenetek legyek, én, az Úr, a ti Istenetek."
Versículos relacionados com Számok könyve, 15:
A számok 15. fejezete az önkéntes áldozatok és ajánlatok ajánlatával foglalkozik, amelyeket az Úrnak kell bemutatni, valamint az Isten parancsolatainak betartására vonatkozó utasításokat. Az alábbiakban öt vers található a 15. számban tárgyalt témákkal kapcsolatban, a fejezethez való közelség sorrendjében:
Leviticus 22:17-18: "És az Úr beszélt Mózessel, mondván: Beszéljen Aaronnal és gyermekeivel, valamint Izrael minden fiaival, és mondd el nekik, Izrael házának vagy Izraelben található külföldiek bármely emberének , hogy felajánlja ajánlatát, akár fogadalmaidat, akár önkéntes ajánlatait, amelyeket a holokausztban kínálnak az Úrnak; " Ez a vers az áldozatok ajánlatáról szól, amelyeket az Úrnak kell bemutatni, amely hasonló a 15. számban.
Leviticus 23:15-16: "És a szombat utáni naptól kezdve attól a naptól kezdve, amikor elhozod a költözött ajánlat szószát, hét teljes hét lesz. Kínáljon új ételeket az Úrnak. " Ez a vers az Isten parancsolatainak betartásáról szól, amelyet a 15. számban közelítenek meg.
Mózes 26:13: "És azt mondanád, hogy az Úr, a te Istened előtt elvettem a házamból a felszentelt dolgokat, és minden parancsolatnak megfelelően adtam nekik a Lévitának, az idegennek, az árvanak és az özvegynek. Megrendeltél nekem; a parancsolataid, és nem is felejtettem el. " Ez a vers arról szól, hogy fontos az Úr parancsolatainak követése az ajánlatokkal és az áldozatokkal kapcsolatban, és megmutatja az Izrael népének felelősségét is a hátrányos helyzetűek gondozásában.
Leviticus 23:10: "Beszéljen Izrael gyermekeivel, és mondd el nekik, amikor belépnek a Földbe, amelyet adok neked, és betakarítom, akkor a SEGA első gyümölcseinek szószát hozod a paphoz;" Ez a vers az első gyümölcsök felajánlására utal, amelyet az Úrnak kell bemutatni a kapott áldásoknak köszönhetően.
Deuteronomy 14:22-23: "Biztosan megvan a tizede a magok minden gyümölcsének, hogy minden évben visszavonul a vidékről tizedek. A gabonaféléből, a legjobban, az olívaolajból, valamint a tehenei és a juhok elsőszülöttéből; hogy megtanulhassa minden nap félni az Úrtól, a te Istenedtől. " Ez a vers arról szól, hogy Izrael népének kötelessége a tizedet készíteni, hogy hozzájáruljon a Levi törzsének támogatásához, amely a vallási szolgálatért felelős.
Capítulos: