Zsoltárok könyve, 86

1. (Dávid imája.) Uram, fordítsd felém füled és hallgass meg, mert nyomorult vagyok és szegény.

2. Õrizd meg lelkemet, hisz hozzád tartozom, segítsd meg szolgádat, aki benned bízik.

3. Istenem vagy, Uram, légy hozzám irgalmas! Szüntelen hozzád kiáltok.

4. Tedd vidámmá szolgád szívét, lelkemet, Uram, hozzád emelem.

5. Hiszen te jóságos és elnézõ vagy, Uram, és csupa irgalom azokhoz, akik hozzád kiáltanak.

6. Hallgasd meg, Uram, imámat, figyelj könyörgõ szavamra!

7. Hozzád kiáltok a szorongatás napján s tudom, hogy meghallgatsz.

8. Senki sincs olyan az istenek között, mint te, Uram! Semmi nem hasonlít tetteidhez, melyeket mûveltél.

9. Minden nép eljön, hogy imádjon, és dicsõíti a neved, Uram!

10. Mert nagy vagy, Uram, csodákkal hatalmas, egyedül te vagy az Isten.

11. Mutasd meg utadat, Uram, hogy igazságod szerint járjak; irányítsd szívemet, hogy félje nevedet!

12. Uram, Istenem, egész szívvel áldalak, dicsõítem nevedet mindörökké.

13. Mivel nagy volt irgalmad irántam, lelkem kimentetted a halál vermébõl.

14. Istenem, kevélyek kelnek föl ellenem, hatalmaskodók csapata tör életemre, és egy sincs rád tekintettel.

15. Ám te irgalmas és kegyes Isten vagy, megfontolt a haragban, de gazdag a jóságban és hûségben.

16. Tekints rám és ajándékozz meg irgalmaddal, adj erõt szolgádnak, segíts szolgálód fián!

17. Add jelét kegyelmednek, hadd lássák gyûlölõim, és szégyenkezzenek, hogy te, Uram, megsegítettél és vigaszt nyújtottál.