1. (Zarándokének.) Az Úrhoz kiáltottam szorongattatásomban, és õ meghallgatott.

2. Mentsd meg lelkemet, Uram, a gonosz ajaktól, mentsd meg az álnok nyelvtõl!

3. Mivel fizessen neked, te csalárd kígyó, te álnok nyelv?

4. A harcosnak hegyes nyilával, s a bozótnak izzó tüzével!

5. Jaj nekem, hogy a Mesekben kell idõznöm és Kedár sátraiban kell laknom!

6. Lelkem már túl soká tartózkodik azok közt, akik a békét gyûlölik.

7. Békét akarok, de hogyha beszélek, az nekik háború.





“Há alegrias tão sublimes e dores tão profundas que não se consegue exprimir com palavras. O silêncio é o último recurso da alma, quando ela está inefavelmente feliz ou extremamente oprimida!” São Padre Pio de Pietrelcina