Zsoltárok könyve, 3
1. (Dávid zsoltára, amikor menekült fia, Absalom elõl.)
2. Mennyien szorongatnak, Uram, Mennyien fordulnak ellenem!
3. Hányan mondják rólam: "Nincs menedéke Istenénél!"
4. De te, Uram, azért védõpajzsom vagy, te vagy dicsõségem, csüggedt fejem fölemeled.
5. Hangos szóval kiáltottam az Úrhoz, s õ meghallgatott szent hegyérõl.
6. Nyugovóra tértem és elaludtam, de fölkeltem ismét, mert az Úr a gyámolom.
7. Nem félek a nép ezreitõl, ha ellenségesen körülvesznek.
8. Kelj föl, Uram, adj szabadulást, Istenem! Hiszen minden ellenségemet arcul verted, és a leselkedõk fogait kitörted.
9. Az Úrnál a segítség, legyen áldásod népeden!