Fondare 1986 Risultati per: Izrael története
Mikor Izrael meglátta József két fiát, megkérdezte: "Kik ezek?" (Teremtés könyve 48, 8)
Izrael szeme homályos volt az öregségtõl és nem látott jól. Amikor odavitte õket, megcsókolta és megölelte, (Teremtés könyve 48, 10)
majd így szólt Izrael Józsefhez: "Nem hittem volna, hogy viszontlátlak, de Isten még azt is megengedte, hogy utódaidat is lássam." (Teremtés könyve 48, 11)
Izrael kinyújtotta jobbját és Efraim fejére tette, jóllehet õ volt a fiatalabb, balját pedig Manassze fejére - ugyanis keresztbe tette a kezét -, noha Manassze volt az idõsebb. (Teremtés könyve 48, 14)
Így áldotta meg õket azon a napon, közben ezt mondta: "Bennetek kíván majd Izrael áldást magának, amikor így szól: Isten tegyen benneteket hasonlóvá Efraimhoz és Manasszéhoz." Így Efraimot Manassze elé helyezte. (Teremtés könyve 48, 20)
Azután Izrael így szólt Józsefhez: "Nézd, én meghalok. Isten azonban veletek lesz és visszavezet benneteket atyáitok földjére. (Teremtés könyve 48, 21)
De egy erõs széttörte íjukat. Jákob erõsének keze, Izrael sziklájának neve szétzúzta karjuk inait, (Teremtés könyve 49, 24)
Ez Izrael tizenkét törzse, ez, amit atyjuk mondott nekik, amikor megáldotta õket. Mindegyikre a megfelelõ áldást adta. (Teremtés könyve 49, 28)
Azután megeskette Izrael fiait: "Ha majd Isten meglátogat benneteket, vigyétek el csontjaimat magatokkal!" (Teremtés könyve 50, 25)
Ezek Izrael fiainak nevei, akik családjukkal együtt lekísérték Jákobot Egyiptomba: (Kivonulás könyve 1, 1)
De Izrael fiai termékenyek voltak, elszaporodtak, annyira megsokasodtak és megerõsödtek, hogy betöltötték az országot. (Kivonulás könyve 1, 7)
Ezt mondta alattvalóinak: "Látjátok, hogy Izrael fiainak népe megsokasodott és megerõsödött, s már veszélyt jelent számunkra. (Kivonulás könyve 1, 9)