pronađen 3102 Rezultati za: Eve

  • A világosságot nappalnak nevezte Isten, a sötétséget pedig éjszakának. Azután este lett és reggel: az elsõ nap. (Teremtés könyve 1, 5)

  • Isten a boltozatot égnek nevezte. Erre este lett és reggel: a második nap. (Teremtés könyve 1, 8)

  • Isten a szárazat földnek nevezte, az összefolyt vizeket pedig elnevezte tengernek. Isten látta, hogy ez jó. (Teremtés könyve 1, 10)

  • Ezek határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s világítsák meg a földet." Úgy is lett. (Teremtés könyve 1, 15)

  • Az egyiknek a neve Pison: ez átfolyik Havilla egész földjén, ahol arany található. (Teremtés könyve 2, 11)

  • A második folyó neve: Gichon, ez öntözi Kus egész földjét. (Teremtés könyve 2, 13)

  • A harmadik folyó neve: Tigris, ez Asszurtól keletre folyik. A negyedik folyó az Eufrátesz. (Teremtés könyve 2, 14)

  • Az Úristen megteremtette még a földbõl a mezõ minden állatát, s az ég minden madarát. Az emberhez vezette õket, hogy lássa, milyen nevet ad nekik. Az lett a nevük, amit az ember adott nekik. (Teremtés könyve 2, 19)

  • Az ember tehát minden állatnak, az ég minden madarának és a mezõ minden vadjának nevet adott. De a maga számára az ember nem talált segítõtársat, aki hasonló lett volna hozzá. (Teremtés könyve 2, 20)

  • Az ember így szólt: "Ez már csont a csontomból és hús a húsomból. Asszony a neve, mivel a férfibõl lett." (Teremtés könyve 2, 23)

  • Az asszony látta, hogy a fa élvezhetõ, tekintetre szép, és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcsébõl, megette, adott férjének, aki vele volt, és az is evett belõle. (Teremtés könyve 3, 6)

  • Erre felnyílt a szemük, észrevették, hogy meztelenek. Fügefa leveleket fûztek össze, és kötényt csináltak maguknak. (Teremtés könyve 3, 7)


“Pobres e desafortunadas as almas que se envolvem no turbilhão de preocupações deste mundo. Quanto mais amam o mundo, mais suas paixões crescem, mais queimam de desejos, mais se tornam incapazes de atingir seus objetivos. E vêm, então, as inquietações, as impaciências e terríveis sofrimentos profundos, pois seus corações não palpitam com a caridade e o amor. Rezemos por essas almas desafortunadas e miseráveis, para que Jesus, em Sua infinita misericórdia, possa perdoá-las e conduzi-las a Ele.” São Padre Pio de Pietrelcina