Trouvé 58 Résultats pour: kaldeusok
Csak Báruk, Nerija fia bujtogat ellenünk, hogy kiszolgáltasson minket a káldeusok hatalmának, akik vagy megölnek, vagy Babilonba hurcolnak bennünket." (Jeremiás könyve 43, 3)
Ezt az ítéletet mondta ki az Úr Babilon ellen, a káldeusok országa ellen, Jeremiás próféta szavával. (Jeremiás könyve 50, 1)
Vonuljatok ki Babilonból, a káldeusok országából! Menjetek! Tegyetek úgy, mint a kosok, legyetek a nyáj vezérei. (Jeremiás könyve 50, 8)
Az Úr megnyitotta fegyvertárát, és elõhozta haragjának fegyvereit. Mert az Úrnak, az Istennek mûve az, ami most a káldeusok földjén végbemegy. (Jeremiás könyve 50, 25)
Most hát halljátok, mit határozott az Úr Babilon felõl; és a tervet, amit kigondolt a káldeusok országa ellen: Még a nyáj legkisebb juhait is elhurcolják, és ennek láttán legelõik is elszörnyednek. (Jeremiás könyve 50, 45)
Elhullnak a halálra sebzettek a káldeusok földjén, és Babilon utcáin azok, akiket utólér a kard. (Jeremiás könyve 51, 4)
Halljátok a kiáltást Babilon felõl, a pusztulás zaját a káldeusok földjérõl? (Jeremiás könyve 51, 54)
az ellenség rést ütött a város falán. Erre a király a sötétség leple alatt futásnak eredt, és elmenekült a városból harcosaival együtt a két kõfal között levõ kapun át, amely közel van a királyi kerthez. A káldeusok ugyan ott táboroztak a város körül, de azért elmenekültek Araba felé. (Jeremiás könyve 52, 7)
Ám a káldeusok serege üldözõbe vette a királyt, és utol is érte Cidkiját a jerikói síkságon, ahol csapatai mind cserbenhagyták. (Jeremiás könyve 52, 8)
A káldeusok aztán összetörték az Úr templomának bronzoszlopait meg az üstlábakat és az Úr templomában lévõ bronzmedencét. A bronzukat mind elvitték Babilonba. (Jeremiás könyve 52, 17)
Az 5. évben, a hónap hetedik napján történt; ugyanabban az idõben, amikor a káldeusok elfoglalták Jeruzsálemet és a tûz martalékává tették. (Báruk könyve 1, 2)
Sõt, maguk a káldeusok is tiszteletlenül bánnak velük. Ha ugyanis látnak egy némát, aki nem tud beszélni, elviszik Bélhez, és követelik, hogy oldja meg a nyelvét, mintha az istenség egyáltalán hallana. (Báruk könyve 6, 40)