Trouvé 30 Résultats pour: Sara

• s Edna, a felesége és Sára, a lánya is sírt. (Tóbiás könyve 7, 8)

• Lányának, Sárának meg ezt mondta: "Menj csak szépen az apósodhoz! Õk most már éppen úgy szüleid, mint mi, akik életet adtunk neked. Menj békével, lányom. Mindig jót halljak rólad, amíg csak élek!" Aztán megcsókolta, és útjukra bocsátotta õket. Edna azt mondta Tóbiásnak: "Fiam és kedves testvérem, az Úr segítsen vissza, és adjon nekem olyan hosszú életet, hogy megláthassam gyermekeiteket, a tieidet meg Sára lányomét. Az Úr színe elõtt átadom neked a lányomat, hogy vigyázz rá. Ne szomorítsd meg egész életedben! Menj békében, fiam! Mostantól fogva anyád vagyok, és Sára a nõvéred. Bárcsak mindannyian boldogok lehetnénk egész életünkben." Megölelte, és örömmel elbocsátotta õket. (Tóbiás könyve 10, 12)

• Tudjátok meg hát, hogy amikor imádkoztatok, te meg Sára, kéréseteket az Úr fölséges színe elé vittem és felolvastam. Éppen úgy azt is, hogy eltemetted a halottakat. (Tóbiás könyve 12, 12)

• Nem gyengült meg a hite, bár majdnem százesztendõs volt, nem gondolt életerejét vesztett testére, sem Sára elapadt méhére. (Rómaiaknak írt levél 4, 19)

• Sára is a hitében kapta az erõt, hogy elõrehaladott kora ellenére anya lehessen, mert hûségesnek tartotta azt, aki az ígéretet tette. (Zsidóknak írt levél 11, 11)

• Így engedelmeskedett Sára is Ábrahámnak, akit urának nevezett. Az õ leányai vagytok, ha jót tesztek, és semmiféle fenyegetéstõl nem ijedtek meg. (Szent Péter I. levele 3, 6)