Löydetty 931 Tulokset: pap

  • A törvény tehát gyarló embereket rendelt fõpappá, az eskü szava azonban, amely a törvényt követte, magát az örökre tökéletes Fiút. (Zsidóknak írt levél 7, 28)

  • A mondott dolgoknak ez a lényegük: Olyan fõpapunk van, aki a Fölség trónjának jobbján ül a mennyben, (Zsidóknak írt levél 8, 1)

  • mint papi szolgája a szentélynek, az igazi sátornak, amelyet az Úr emelt, nem ember. (Zsidóknak írt levél 8, 2)

  • Minden fõpapnak az ugyanis a kötelessége, hogy ajándékot és áldozatot mutasson be, ezért neki is kellett lennie áldozati adományának. (Zsidóknak írt levél 8, 3)

  • Ha a földön élne, nem is volna pap, hiszen itt élnek olyanok, akik a törvény szerint áldozatot mutatnak be. (Zsidóknak írt levél 8, 4)

  • Õ annyival kiválóbb papi szolgálatot kapott, amennyivel magasabb rendû, tökéletesebb ígéreten alapuló szövetségnek közvetítõje. (Zsidóknak írt levél 8, 6)

  • Amióta ezt így elrendezték, az elsõ sátorrészbe mindig beléptek a szolgálatot végzõ papok. (Zsidóknak írt levél 9, 6)

  • A másodikba azonban csak a fõpap lépett be, egyszer egy évben, azzal a vérrel, amelyet a maga és a nép bûneiért ajánlott föl. (Zsidóknak írt levél 9, 7)

  • Krisztus azonban a ránk váró javak fõpapjaként jött el, s belépett abba a nagyobb és tökéletesebb sátorba, amelyet nem ember keze alkotott, vagyis nem ebbõl a világból való. (Zsidóknak írt levél 9, 11)

  • Nem azért lépett be, hogy többször áldozza fel magát, mint ahogy a fõpap minden évben idegen vérrel belép a legszentebb szentélybe, (Zsidóknak írt levél 9, 25)

  • Minden pap naponta elvégzi szolgálatát, és ugyanazt az áldozatot többször bemutatja, ezeknek azonban nincs erejük a bûn eltörlésére. (Zsidóknak írt levél 10, 11)

  • Fõpapunk is van, akit az Isten a népe fölé rendelt. (Zsidóknak írt levél 10, 21)


“O Senhor sempre orienta e chama; mas não se quer segui-lo e responder-lhe, pois só se vê os próprios interesses. Às vezes, pelo fato de se ouvir sempre a Sua voz, ninguém mais se apercebe dela; mas o Senhor ilumina e chama. São os homens que se colocam na posição de não conseguir mais escutar.” São Padre Pio de Pietrelcina