Löydetty 931 Tulokset: Pap

  • Annás fõpap, Kaifás, János és Sándor s mindnyájan, akik a fõpapi nemzetségbõl valók voltak. (Apostolok Cselekedetei 4, 6)

  • Azután, hogy szabadon bocsátották õket, az övéikhez mentek, és elbeszélték, mit mondtak nekik a fõpapok és a vének. (Apostolok Cselekedetei 4, 23)

  • A fõpap és akik vele tartottak, vagyis a szadduceusok pártja, féltékenységükben fölléptek ellenük. (Apostolok Cselekedetei 5, 17)

  • Megfogadták e szavakat, hajnalban bementek a templomba és tanítottak. Amikor megérkezett a fõpap és kísérete, egybehívták a fõtanácsot és Izrael fiainak összes véneit, és üzentek a börtönbe, hogy vezessék õket elõ. (Apostolok Cselekedetei 5, 21)

  • A templomõrség parancsnoka és a fõpapok e hír hallatára nem tudták elképzelni, mi történhetett. (Apostolok Cselekedetei 5, 24)

  • Elõvezették hát, és a fõtanács elé állították õket. A fõpap kérdõre vonta õket: (Apostolok Cselekedetei 5, 27)

  • Az Úr szava terjedt, úgyhogy a tanítványok száma igen megnõtt Jeruzsálemben, még a papok közül is tömegesen hódoltak a hitnek. (Apostolok Cselekedetei 6, 7)

  • Felizgatták a népet, a papokat és az írástudókat, úgyhogy rárontottak, megragadták és a fõtanács elé hurcolták. (Apostolok Cselekedetei 6, 12)

  • A fõpap megkérdezte: "Valóban így áll a dolog?" (Apostolok Cselekedetei 7, 1)

  • Saul még mindig lihegett a dühtõl, és halállal fenyegette az Úr tanítványait. Elment a fõpaphoz, (Apostolok Cselekedetei 9, 1)

  • Ide pedig megbízatása van a fõpapoktól, hogy bilincsbe verjen mindenkit, aki segítségül hívja a nevedet." (Apostolok Cselekedetei 9, 14)

  • Akik hallgatták, mind csodálkoztak, mondván: "Hát nem ez tört vesztükre Jeruzsálemben azoknak, akik ezt a nevet segítségül hívják? Ide is nem azért jött, hogy bilincsbe verve a fõpapok elé hurcolja õket?" (Apostolok Cselekedetei 9, 21)


“Menosprezai vossas tentações e não vos demoreis nelas. Imaginai estar na presença de Jesus. O crucificado se lança em vossos braços e mora no vosso coração. Beijai-Lhe a chaga do lado, dizendo: ‘Aqui está minha esperança; a fonte viva da minha felicidade. Seguro-vos, ó Jesus, e não me aparto de vós, até que me tenhais posto a salvo’”. São Padre Pio de Pietrelcina