Löydetty 2124 Tulokset: Mint
Az Úr napján elragadtatásba estem. Hátam mögül, mint valami harsona, (Jelenések könyve 1, 10)
Feje és haja fehér volt, mint a hófehér gyapjú, szeme, mint a lobogó tûz, (Jelenések könyve 1, 14)
lába, mint a kohóban izzó sárgaréz, hangja, mint a nagy vizek zúgása. (Jelenések könyve 1, 15)
Jobbjában hét csillagot tartott, szájából kétélû hegyes kard tört elõ, arca pedig olyan volt, mint a teljes erejében ragyogó nap. (Jelenések könyve 1, 16)
Amikor megpillantottam, mint egy halott a lába elé rogytam, de megérintett jobbjával, és megszólított: "Ne félj! Én vagyok az elsõ és az utolsó (Jelenések könyve 1, 17)
"A tiatirai egyház angyalának ezt írd: Ezt mondja az Isten Fia, akinek szeme, mint a lobogó tûz és lába, mint a sárgaréz: (Jelenések könyve 2, 18)
Tudok tetteidrõl, szeretetedrõl, hitedrõl, szolgálataidról és állhatatosságodról, arról, hogy most több cselekedeted van, mint azelõtt. (Jelenések könyve 2, 19)
Vaspálcával fogja kormányozni, és mint cserépedényeket, összetöri õket. (Jelenések könyve 2, 27)
Emlékezzél, hogyan kaptad és hallottad; tarts ki mellette, és térj meg! Ha nem vigyázol, úgy érkezem, mint a tolvaj, és nem tudod, melyik órában leplek meg! (Jelenések könyve 3, 3)
Amikor feltörte a hatodik pecsétet, láttam, hogy nagy földrengés támadt. A Nap olyan fekete lett, mint a szõrzsák, a Hold pedig olyan, mint a vér. (Jelenések könyve 6, 12)
Az ég csillagai a földre hullottak, mint amikor a fügefa hullatja éretlen fügéit, ha erõs szél rázza. (Jelenések könyve 6, 13)
Az ég összehúzódott, mint egy felgöngyölt könyvtekercs. Minden hegy és sziget elmozdult a helyérõl. (Jelenések könyve 6, 14)