Löydetty 505 Tulokset: Mózes

  • Hiszen Mózes törvényében ez áll: "Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját!" Talán az ökörre van az Istennek gondja, (Korintusiaknak írt I. levél 9, 9)

  • Ha már a halálnak betûkkel kõbe vésett szolgálata oly dicsõséges volt, hogy Izrael fiai nem tekinthettek Mózes arcára arcának múló ragyogása miatt, (Korintusiaknak írt II. levél 3, 7)

  • nem úgy, mint Mózes, aki befödte arcát, hogy Izrael fiai ne lássák mulandó dicsõségének a végét. (Korintusiaknak írt II. levél 3, 13)

  • milyen hûséget tanúsított az iránt, aki õt küldte, akárcsak Mózes Isten egész házában. (Zsidóknak írt levél 3, 2)

  • Mózes mint szolga volt hûséges Isten egész házában, és jövõbeli kinyilatkoztatásról tett tanúságot. (Zsidóknak írt levél 3, 5)

  • Kik voltak, akik szavának hallatára lázadoztak? Nemde mind olyanok, akik Mózes vezetésével kivonultak Egyiptomból? (Zsidóknak írt levél 3, 16)

  • Hiszen köztudomású, hogy Urunk Júda törzsébõl származott, e törzzsel kapcsolatban pedig nem beszélt Mózes a papságról. (Zsidóknak írt levél 7, 14)

  • Ezek azonban csak a mennyei szentély elõképénél és árnyékánál szolgálnak, annak az utasításnak megfelelõen, amelyet Mózes kapott, amikor a sátrat el akarta készíteni: "Vigyázz, és mindent a minta szerint csinálj, amelyet a hegyen mutattam neked!" (Zsidóknak írt levél 8, 5)

  • Miután ugyanis Mózes - a törvény elõírása szerint - minden rendelkezést felolvasott az egész nép elõtt, vette a bakok és borjak vérét a vízzel, majd vörös gyapjúval és izsóppal meghintette magát a könyvet és az egész népet, (Zsidóknak írt levél 9, 19)

  • Aki Mózes törvényét megszegte, annak két vagy három tanú szavára irgalom nélkül meg kellett halnia. (Zsidóknak írt levél 10, 28)

  • Mózes a hitében tagadta felnõtt korában, hogy a fáraó leányának a fia. (Zsidóknak írt levél 11, 24)

  • A látvány annyira rettenetes volt, hogy még Mózes is ezt mondta: "Félelem és rettegés fog el." (Zsidóknak írt levél 12, 21)


“A divina bondade não só não rejeita as almas arrependidas, como também vai em busca das almas teimosas”. São Padre Pio de Pietrelcina