Löydetty 100 Tulokset: Jeremiás
Oniász megszólalt és azt mondta: "Testvéreinknek ez a barátja Jeremiás, Isten prófétája. Sokat imádkozik a népért és az egész szent városért." (Makkabeusok II. könyve 15, 14)
Aztán Jeremiás kinyújtotta a jobbját és átadott Júdásnak egy aranykardot. Átadáskor e szavakat intézte hozzá: (Makkabeusok II. könyve 15, 15)
amint Jeremiás elõre megmondta. Mert gonoszul bántak vele is, akit anyja méhétõl prófétájává tett, hogy irtson, tépjen és pusztítson, meg hogy építsen és újra telepítsen. (Sirák fia könyve 49, 7)
Aztán az Úr szólt és megkérdezte tõlem: "Mit látsz, Jeremiás?" Erre így feleltem: "Korán virágzó fának ágát látom." (Jeremiás könyve 1, 11)
Így beszéltek: "Rajta! Szõjünk összeesküvést Jeremiás ellen, mert nélküle sem fog hiányozni a törvény a papnak, sem a tanács a bölcsnek, sem a beszéd a prófétának! Gyertek, verjük meg a saját nyelvével; úgy, hogy gondosan megfigyeljük minden szavát." (Jeremiás könyve 18, 18)
Amikor Jeremiás visszatért a Tofetbõl, ahová az Úr küldte, hogy jövendöljön, megállt az Úr háza udvarán és így beszélt az egész néphez: (Jeremiás könyve 19, 14)
Meghallotta Paschur pap, Immer fia, aki az Úr házának felügyelõje volt, hogy Jeremiás ezt a prófétai szózatot hirdette. (Jeremiás könyve 20, 1)
Erre Paschur megverette Jeremiás prófétát, majd abba a kalodába záratta, amely az Úr házába vezetõ felsõ kapunál, a Benjamin-kapunál volt. (Jeremiás könyve 20, 2)
Másnap Paschur kiengedte Jeremiást a kalodából. Jeremiás akkor így szólt hozzá: "Nem Paschurnak hív az Úr, hanem Rettegésnek. (Jeremiás könyve 20, 3)
Jeremiás erre így válaszolt: "Mondjátok meg Cidkijának: (Jeremiás könyve 21, 3)
Az Úr akkor így szólt hozzám: "Mit látsz, Jeremiás?" Így feleltem: "Fügét látok; egyrészt jót, nagyon jót; másrészt rosszat, egészen rosszat, olyat, hogy meg sem lehet enni." (Jeremiás könyve 24, 3)
Ezt a szózatot kapta Jeremiás Júda egész népe felõl Jojakim 4. esztendejében, aki Jozijának, Júda királyának volt a fia. [Ez az év Nebukadnezárnak, Babilon királyának elsõ esztendeje.] (Jeremiás könyve 25, 1)