Löydetty 1149 Tulokset: Jel

  • Mózes ekkor kinyújtotta kezét a tenger fölé. Az Úr egész éjjel tartó erõs keleti széllel visszaszorította a tengert és kiszárította. A víz kettévált, (Kivonulás könyve 14, 21)

  • Amikor Áron közölte ezt az izraeliták egész közösségével, és õk a puszta felé fordultak, az Úr dicsõsége megjelent felhõ alakjában. (Kivonulás könyve 16, 10)

  • Valóban, estére fürjcsapat jelent meg, és ellepte a tábort. Reggel pedig harmatozó felhõ volt a tábor körül. (Kivonulás könyve 16, 13)

  • A hatodik napon kétszer annyi ételt gyûjtöttek, két omert egy személyre. A közösség elöljárói Mózeshez jöttek és jelentették. (Kivonulás könyve 16, 22)

  • Én odaállok eléd a sziklára a Hórebnél. Üss rá a sziklára, víz folyik majd belõle, hogy igyék a nép." Mózes úgy is tett, Izrael véneinek a jelenlétében. (Kivonulás könyve 17, 6)

  • mivel - úgymond - az Úr hadijelvénye a kézben!, az Úr háborút visel Amalek ellen nemzedékrõl nemzedékre. (Kivonulás könyve 17, 16)

  • Mózes ezt felelte az Úrnak: "A nép nem mehet fel a Sínai-hegyre, hiszen te magad figyelmeztettél bennünket: határold körül a hegyet és jelentsd ki szentnek." (Kivonulás könyve 19, 23)

  • Az Úr ezeket jelentette ki: (Kivonulás könyve 20, 1)

  • De ha a rabszolga kijelenti: szeretem a gazdámat, feleségemet, gyermekeimet és nem akarok szabaddá válni, (Kivonulás könyve 21, 5)

  • De ha nem leselkedett rá, hanem Isten adta a kezébe, akkor megjelölök neked egy helyet, ahová menekülhet. (Kivonulás könyve 21, 13)

  • Ha a tolvajt nem találják, a ház tulajdonosa jelenjen meg Isten elõtt, s ott jelentse ki, hogy nem vette el másnak a javait. (Kivonulás könyve 22, 7)

  • Ha azonban kölcsönkérte a másiktól, és eltörik valamelyik tagja vagy elpusztul, akkor, ha a tulajdonos nem volt jelen, teljes kártérítésre van kötelezve. (Kivonulás könyve 22, 13)


“Amar significa dar aos outros – especialmente a quem precisa e a quem sofre – o que de melhor temos em nós mesmos e de nós mesmos; e de dá-lo sorridentes e felizes, renunciando ao nosso egoísmo, à nossa alegria, ao nosso prazer e ao nosso orgulho”. São Padre Pio de Pietrelcina