Fundar 17607 Resultados para: ár
Ezért egyetlen napon zúdulnak rá a csapások: halál, gyász, éhség, sõt tûz fogja elhamvasztani, mert hatalmas az Úr, az Isten, aki ítéletet tart fölötte." (Jelenések könyve 18, 8)
De gyötrelmeitõl való félelmükben távol állnak, és így kiáltoznak: "Jaj, jaj, te nagy város, Babilon, te hatalmas város! Egy óra alatt beteljesedett rajtad az ítélet." (Jelenések könyve 18, 10)
A föld kereskedõi is siratják és gyászolják, mert senki sem veszi meg többé áruikat: (Jelenések könyve 18, 11)
az arany- és ezüstárut, a drágakövet és gyöngyöket, a patyolatot, bíbort, selymet és karmazsint, a sokféle tujafát és elefántcsont csecsebecsét, az értékes fából, bronzból, vasból és márványból készült mindenféle edényt, (Jelenések könyve 18, 12)
a fahéjat és balzsamot, az illatszert, mirhát és tömjént, a bort és olajat, a lisztlángot és búzát, a barmokat, juhokat és lovakat, a kocsikat s a rabszolgák testét és lelkét. (Jelenések könyve 18, 13)
"Jaj, jaj, te nagy város! Patyolatba, bíborba és skarlátba öltöztél, arannyal, drágakõvel és gyönggyel voltál ékes. (Jelenések könyve 18, 16)
és így kiáltozott: "Melyik város hasonlít ehhez a nagy városhoz?" (Jelenések könyve 18, 18)
Hamut szórtak a fejükre, zokogva és gyászolva siránkoztak: "Jaj, jaj, te nagy város! A te gazdagságodból gazdagodott meg mindenki, akinek hajója járt a tengeren. Egy óra elég volt, hogy elpusztulj!" (Jelenések könyve 18, 19)
Egy erõs angyal ekkor fölemelt egy malomkõ nagyságú követ, és bedobta a tengerbe ezekkel a szavakkal: "Ilyen lendülettel vetik majd el Babilont, a nagy várost, és többé nyomát sem találni. (Jelenések könyve 18, 21)
Többé nem zeng benned hárfa, ének, fuvola és harsona, nem él benned semmiféle mesterember, még malomzúgás sem hallatszik. (Jelenések könyve 18, 22)
Nem világít benned többé mécsesnek világa, nem hallatszik benned többé võlegénynek és menyasszonynak hangja. Kereskedõid a föld nagyjai voltak, varázslataid tévútra vezettek minden nemzetet. (Jelenések könyve 18, 23)
mert igazak és igazságosak ítéletei! Elítélte a nagy kéjnõt, aki megrontotta a földet paráznaságával és megbosszulta rajta szolgái vérét, melyet keze ontott ki." (Jelenések könyve 19, 2)