Máté evangéliuma, 9

1. Erre bárkába szállt, átkelt a tavon és városába ment.

2. Ott egy hordágyon fekvõ bénát hoztak hozzá. Hitüket látva Jézus e szavakkal fordult a bénához: "Bízzál, fiam, bocsánatot nyernek bûneid!"

3. Néhány írástudó erre azt gondolta magában: "Ez káromkodik."

4. Jézus belelátott gondolataikba, ezért megkérdezte: "Miért gondoltok magatokban rosszat?

5. Mi könnyebb? Azt mondani, hogy bocsánatot nyernek bûneid, vagy azt, hogy kelj föl és járj?

6. Tudjátok hát meg, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bûnök megbocsátására!" Ezzel a bénához fordult: "Kelj föl, fogd ágyadat és menj haza!"

7. Az fölkelt és hazament.

8. Ennek láttán félelem fogta el a népet, és dicsõítette az Istent, hogy az embereknek ekkora hatalmat adott.

9. Amikor Jézus továbbment, látott egy Máté nevû embert, amint ott ült a vámnál. Szólt neki: "Kövess engem!" Az felállt és követte.

10. Amikor késõbb vendégül látta házában, sok vámos meg bûnös jött oda, s Jézussal és tanítványaival együtt asztalhoz telepedett.

11. Ezt látva a farizeusok megkérdezték tanítványaitól: "Miért eszik mesteretek vámosokkal és bûnösökkel?"

12. Jézus meghallotta, és így válaszolt: "Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek.

13. Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent: Irgalmasságot akarok, nem áldozatot. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem hogy a bûnösöket."

14. Odamentek hozzá János tanítványai és megkérdezték: "Miért van az, hogy mi és a farizeusok sokat böjtölünk, a te tanítványaid ellenben nem böjtölnek?"

15. Jézus így felelt: "Hát búsulhat a násznép, míg vele a võlegény? Eljön a nap, amikor elviszik a võlegényt, akkor majd böjtölnek.

16. Senki sem tesz ócska ruhára új szövetbõl foltot, mert a folt továbbszakítja a ruhát, s a szakadás még nagyobb lesz.

17. Új bort sem töltenek régi tömlõkbe. De ha mégis, kiszakadnak a tömlõk, a bor kiömlik, s a tömlõk tönkremennek. Az új bort új tömlõbe öntik, így ez is, az is megmarad."

18. Míg ezt magyarázta nekik, íme, egy elöljáró lépett hozzá. Leborult elõtte s kérte: "Az imént halt meg a lányom, de gyere, tedd rá kezedet és életre kel."

19. Jézus fölkelt, s elment vele tanítványaival együtt.

20. Közben egy asszony, aki tizenkét éve vérfolyásban szenvedett, hátulról megközelítette és megérintette ruhája szegélyét.

21. Így gondolkodott magában: "Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok."

22. Jézus megfordult, ránézett és így szólt: "Bízzál leányom, a hited meggyógyított." Attól az órától fogva egészséges lett az asszony.

23. Amikor Jézus az elöljáró házához ért, s látta a fuvolásokat meg a zajongó tömeget,

24. rájuk szólt: "Menjetek innét, hiszen nem halt meg a kislány, csak alszik!" Erre kinevették.

25. Amikor a tömeget eltávolították, bement, megfogta a kezét, és a kislány fölkelt.

26. A dolognak híre járt az egész vidéken.

27. Jézus folytatta útját. Utánament két vak, ezt kiáltozva: "Dávid fia, könyörülj rajtunk!"

28. Amikor a házba érkezett, a vakok bementek hozzá. Jézus megkérdezte tõlük: "Hiszitek, hogy meg tudom tenni?" "Igen, Uram!" - felelték.

29. Erre megérintette a szemüket, és így szólt: "Legyen hitetek szerint!"

30. Nyomban megnyílt a szemük. Jézus pedig rájuk parancsolt: "Vigyázzatok, ne tudja meg senki!"

31. De azok alighogy elmentek, az egész környéken elhíresztelték.

32. Alighogy ezek elmentek, íme, egy ördögtõl megszállt némát hoztak eléje.

33. Mihelyt kiûzte belõle a gonosz lelket, a néma megszólalt. A nép csodálkozva mondta: "Ilyen még nem történt Izraelben!"

34. A farizeusok azonban azt terjesztették: "A gonosz lelkek fejedelmének segítségével ûzi ki a gonosz lelkeket."

35. Jézus bejárt minden várost és falut, tanított a zsinagógákban, hirdette országa örömhírét, és gyógyított minden betegséget, minden gyengeséget.

36. Amikor látta a tömeget, megesett rajta a szíve, mert olyan volt, mint pásztor nélkül a juhok: elcsigázott és kimerült.

37. "Az aratnivaló sok, de a munkás kevés" - mondta akkor tanítványainak. -

38. "Kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratáshoz."