Mikeás könyve, 3
1. Azután így szóltam: Halljátok hát, Jákob fejedelmei, és Izrael házának vezérei! Vajon nem nektek kellene-e ismerni a jogot?
2. Mégis gyûlölitek a jót, és a gonoszt szeretitek.
3. Amikor majd felfalják népem maradékát, bõrét lenyúzzák, csontját összetörik, amikor majd felaprózzák, mint a húst a fazékban, a pecsenyét a lábasban,
4. akkor majd kiáltanak az Úrhoz. De õ nem hallgatja meg õket; elrejti majd elõlük arcát abban az idõben a bûnök miatt, amelyeket elkövettek.
5. Ezt üzeni az Úr a prófétáknak, akik félrevezetik népemet: Ha van mit a foguk alá venniük, azt hirdetik: "Béke!" De ha valaki nem tömi a szájukat, hadat üzennek ellene.
6. Nos, ezért látomás helyett éjszaka borul rátok, jövendölés helyett sötétség tör rátok. Lenyugszik a nap a próféták felett, a nappal éjszakára fordul.
7. Akkor majd megszégyenülnek a látók, szégyen borítja a jövendõmondókat. Mindannyian elfödik arcukat, mert nem jön az Istentõl üzenet.
8. Engem azonban erõ tölt el, az Úr Lelke, igazság, bátorság, hogy feltárjam Jákob elõtt vétkét, Izrael elõtt gonoszságát.
9. Halljátok hát, Jákob házának fejedelmei, és Izrael házának vezérei, ti, akik megvetitek az igazságot, és ami jogos, azt kijátsszátok!
10. Ti, akik vérdíjból építitek fel Siont, és gonoszságból Jeruzsálemet!
11. Fejedelmei ajándékért szolgáltatnak igazságot, papjai bérért döntenek, prófétái ezüstért jövendölnek. És még az Úrban bizakodnak! Azt mondják: "Nemde közöttünk van az Úr? Nem érhet minket semmi veszedelem!"
12. Bizony, ezekért, vétkeitek miatt, felszántják Siont, mint a szántóföldet, Jeruzsálem romhalmazzá válik, a templom hegye erdõ borította magaslattá.