Jób könyve, 25

1. A suachi Bildád válaszolt és így szólt:

2. Annál a hatalom, annál a borzalom, ki a magas égben fenntartja a békét.

3. Van-e szám számba venni a seregét, s van-e menekvés a támadása elõl?

4. Isten elõtt lehet-e embernek igaza, asszonynak szülötte ragyoghat-e tisztán?

5. Nézd, a hold sem fénylik elég fényesen, még a csillagok sem tiszták a szemében.

6. Még sokkal kevésbé az ember, a pondró, embereknek fia, ez a féreg!

Kapcsolódó versek Jób könyve, 25:

A munka 25. fejezete a könyv egyik legkisebb szakasza, amely csak hat versből áll. Ebben Bildy, Job egyik barátja, válaszol Job kihallgatására, és bemutatja az isteni igazságosság és az emberiség Isten előtti jelentéktelenségét. A 25. állásban foglalkozó témákkal kapcsolatos versek a következők:

Munka 4:17-19: "Lehet-e igaz az ember Isten előtt? Tiszta lenni, aki nőkből született? Íme, Isten nem bízik a szentjeiben, és még a menny sem tiszta a szemében; minél kevesebb ember, annál kevesebb ember , ami utálatos és korrupt, aki vizet iszik a hamisságot! " Bildade úgy véli, hogy az ember számára lehetetlen, hogy közvetlenül Isten előtt álljon, és amennyire megpróbálja, soha nem lesz elég tiszta ahhoz, hogy megközelítse a Teremtőt.

Zsoltár 8:4: "Mi a halandó ember, aki emlékszik rá? És az ember fia, hogy meglátogassa?" Ez a vers azt a perspektívát mutatja be, hogy az emberiség kicsi és jelentéktelen, összehasonlítva Isten nagyságával és teremtésével.

Job 15:14-16: "Mi az ember, hogy tiszta lehet? És mi született a nőkből, igazságos lenni? Ez a vers hasonló az elsőhez, de Elifaz, Job másik barátja, aki egyetért a Bility perspektívájával.

Zsoltár 144:3-4: "Uram, aki ember, hogy ismeri őt, vagy az ember fiát, az az ember? Az ember olyan, mint egy lélegzet; napjainak olyan, mint az árnyék, amely elhalad." Ez a zsoltár azt az elképzelést is bemutatja, hogy az emberiség törékeny és rövid idő, szemben az Isten örökkévalóságával.

Job 9:2-3: "Valójában tudom, hogy ez az; hogyan lehet igazolni az embert Istennek? Ha el akar lépni vele, ezer dolog nem válaszol." Ebben a versben Job kifejezi annak megértését, hogy az ember számára lehetetlen igazolni magát Isten előtt, és hogy nincs értelme vele vitatkozni, mert Isten jobb és érthetetlen az emberi elme számára.

Kapcsolódó versek Jób könyve, 25:

Katolikus Linkek